Lassan 2-t üt az óra, gondolatok szerteszórva,
sulitáska bepakolva, írnivaló átgondolva,
és aki most elpapolja, egy kicsi lány,
aki csendben várja a lovagját hófehér paripán.

* * *

Úgy féltelek...
Ha csak sejtenéd, mit el nem művelek...
Egész nap remegek, mint egy narkós hülyegyerek
és lassan már égek, hogy megtudjam, mi van veled.
Annyira szeretnék belelátni a fejedbe,
tudom ebből csak baj lehetne...
ezért inkább fejezd be!

* * *

Hol vagy? Miért nem voltál suliban? Nem csináltál semmi hülyeséget ugye? Vigyázz magadra...

Elég... Utálom hogy a szülők mindenbe bele kell üssék az orrukat! Nem, nem kellenek a kifogások, nem érdekel a duma hogy tanulhattam volna, meg figyelhettem volna jobban, nem kellenek ezek a rohadt tiltások mert egy szép napon bele fogok őrülni... amit elérnek vele az az hogy a fal ütése és a sírás a mindennapi teendőim közé tartozik... és annyira hiányzik, annyira szeretnék már Vele lenni... Vele, csak Vele és nem kell semmi más!

Így jó, most örülök.Ha elveszed én belehülyülök, mert kell,
és akarom, mert szeretem és soha nem adom.

s z e r e t l e k .

I'm addicted and I just can't get enough...

itt van az a srác aki tudja,
hogy mitől lennék boldog újra;

Amikor két ember megismerkedik,és flörtölnek,elvannak egymással az egy jó játék... aztán egyszercsak eljön az a pont, ahonnan már nem játék az egész, és azon kapod magad, hogy szívvel-lélekkel benne vagy, és már félted azt amid van, amit kaptál...

Egyre több meglepetést okozol nekem. Még most is csipkedem magam; ez most akkor álom vagy tényleg az vagy, akinek hiszlek, tényleg komolyan gondolod és tényleg csak az enyém vagy?

*néznek a víztoronyra*
- Nézd... - mondta, majd felém fordult és belenézett a szemembe. Ott van a torony... és itt van mellettem a királylány.

                                        beléd tudnék szeretni...

és most tényleg iszonyatosan hülyének érzem magam, mert most elértem amit akarok; hónapok óta erre a percre vártam és ma megkaptam tőled életem legszebb bókjait és nagyjából egy csettintésre vagy tőlem de én mégis s z á z h u s z o n h á r o m s z o r átgondoltam hogy belemenjek-e ebbe a dologba vagy ne, és még mindig tele vagyok kételyekkel mert az eszem tudja hogy nem érsz feleannyit se mint amennyit eddig rádszántam magamból de valamiért az ösztön mindig odahúz ahol te vagy...