Fontos hogy a bizonyos dolgokat hagyjuk elmenni. Elszakadni. Megszabadulni. Az embereknek meg kell érteniük, hogy senki sem játszik cinkelt lapokkal, egyszer nyerünk, másszor veszítünk. Ne várd, hogy visszakapj valamit, ne várd hogy észrevegyék az erőfeszítéseidet, hogy felfedezzék a tehetségedet, hogy megértsék a szerelmedet. Minden egyes ciklust le kell zárni. Nem büszkeségből, nem azért, mert nem bírsz tovább harcolni, nem is gőgből, hanem egyszerűen azért, mert már nem része az életednek. Zárd be az ajtót, cserélj lemezt, takarítsd ki a házad, rázd ki a porrongyot. Felejtsd el aki voltál, és légy az, aki vagy!

Elkezdődött a suli, és megint rámtört az a furcsa érzés, ami minden ősszel újra és újra előbújik a nyári nap utolsó sugarai alól. Megint minden ugyan olyan mint régen. Na jó, talán nem teljesen minden. Nincs többé FashionDance. Amikor választás elé kerültem, és a balettot kellett választanom. Tisztában vagyok vele, hogy helyesen döntöttem, és hogy nem fogom megbánni. De a Fashion ennek ellenére mégis hiányzik az életemből. Minden. A régi csapat, régi emlékek, közös győzelmek és közös vereségek. Az a sok nevetés. Sminkekre pénz gyűjtögetés. Bajcsyban "tea főzés" és büdös cipőbe mikuláscsomag készités Martin számára. Rémlik, mi? :D És amikor Kriky összes kekszét felfaltuk, és milyen finom is volt! Emlékeztek? Amikor még volt Dolce Vita, de az az igazi régi jó Dolce Vita, akik a Kettesben  edzettek akik hetente jártak fellépésekre, havonta versenyekre és esőben, hóban, fagyban rohangáltak át edzésre. 

'09.10.22. Ezen a napon volt életünk első edzése. Csajok. (L) Felültünk a szivacsra, és ott vártuk hogy elkezdődjön az edzés. Rengetegen voltunk és mi azt se tudtuk mit kezdjünk magunkkal. Aztán ahogy teltek a hónapok, szépen lassan kihullottak közülünk az emberek. Mi lettünk a mag, a csapat magja. Mindig bejártunk edzésekre, akárhogy is alakultak a dolgok.

'09.05.24. A vesztesek nyugalmával indultunk el ezen a versenyen, mégis először és utoljára nyertünk. Együt. Munkával. Eredményesen. Az az érzés leirhatatlan.

'09.október: Tojásfesztivál Amikor a Cinti hagymát lopott a kukából, és kijött a bácsi, mi pedig megijedtünk és az átjáróig sprinteltünk. Hamburgersütés és éneklés Dóriéknál, aztán Ádi felkutatása a tömegben, fingerboard keresgélése, másnap pedig ingyen gumicukor. Istenkém... Leges legjobb volt az összes közül, de csak mert Veletek tölthettem! (L)

'09.11.27. Az a sok próba. Nyelvtan dogáról elkéretőzés, Nikivel elszakadt táskamadzagból bajusz ragasztgatás, Amigó parkolóba sietés, aztán fel Wiccihez, öltözés, és rohanás Ádándra. Ott pedig sminkelés, idegeskedés amiatt a szúrós növény miatt ami az öltözőhelyünk mellett volt, és végül verseny. Elrontottuk. De veletek még beégni is jó volt!

Dolce Vita♥

Dolce Vita.♥ Ebben a csapatban talált rám először a szerelem, és úgy érzem, hogy jó időre utoljára is... De az idő nem állt meg, soha nem is fog, hiába ülök órákon át a szoba közepén, és hallgatom az óra ketyegését. Kis régi Dolce Vita. ♥ Ezzel a sok emlékkel itt hagytatok egy rést a szivemben, ami sose fog begyógyulni. Nagyon szeretlek titeket!